Nem indult túl jól a nap a célom (47:20) elérését tekintve: a tél pont ezen a napon gondolta úgy, hogy megérkezik, szóval egész nap esett a hó. Szegeden szakadó hóban futottam és nem volt jó érzés (zavaró futni benne, nehéz látni), plusz már előre vizionáltam a latyakot, pocsolyákat, csúszásveszélyt.
Fokozta a hangulatom, hogy mivel Ildivel és a gyerekekkel mentünk, ezért kicsit megcsúsztunk az indulással, szóval csak 15 perccel a rajt előtt érkeztem. Mosdó, bemelegítés. Jó sokan voltunk, a helyszín egyébként bejött, Siófok és Szeged után kifejezetten jól esett, hogy melegben lehetett várakozni a rajtra.
Volt egy kis sztorim a rajtzónával, megosztom ezt is tanulságképp: mivel még ősszel jelentkeztem a versenyre, akkor 5:40-es kilométer átlagot álmodtam meg magamnak, így a 4. rajtzónába kerültem. Azóta viszont a terv (és a képességeim is) változtak, 4:50-es és 4:40-es kilométereket terveztem, ami viszont már a 2-es rajtzóna lenne. A hét elején próbáltam emailben módosítani, de sajnos erre nem volt lehetőség. (A rajtszám átvételekor értettem meg, hogy valószínűleg miért nem: nem matricázva, hanem eleve nyomtatva voltak a rajtzónák rajta). Szóval kicsit aggódtam, hogy nagy lesz majd a tömeg körülöttem.
Mivel időben befejeztem az egyéni bemelegítésem szerencsém volt, és kb a 4-es rajtzóna legelejére sikerült még beállnom, amíg tartott a nagy össznépi melegítés. Úgy is mondhatnám, hogy gyakorlatilag a 3. rajtzóna legvégén álltam. 🙂 Ez még mindig nem a 2-es, de azért sokat segített.
Ami viszont nagyon nem segített, és a legbosszantóbb azóta is, az az, hogy a csarnokban nem volt GPS vétel a futóórámnak. Hiába próbáltam többször is, egyszerűen nem találta meg a jelet (csak 30%-ig jutott). Ez oda vezetett, hogy az első néhány száz méteren csak azt láttam rajta, hogy álljak meg és várjak, amíg megtalálja a jelet. Nyilván nem álltam meg, aztán egy idő után már mutatta a sebességem. Nem volt futás közben túl sok időm ezen agyalni, az pedig eszembe sem jutott, hogy az óra a métereket is később kezdte el mérni. Én úgy terveztem, hogy az órán futok 10 kilométert (illetve ahhoz számította nekem a várható célba érkezést), miközben az óra valahol 400 méter környékén indult el. Azaz valójában úgy futottam, hogy a 47:20-at 10.4 kilométeren terveztem teljesíteni (ami nem nagy különbség, csak pár százalékos eltérés, de percben kifejezve 4:30-as tempónál 2 perc!). Nem (csak) ezért futottam 44:44-et, de azért szerepe volt benne, hiszen úgy néztem végig a várható célba érkezési időm, hogy az valójában 10.4 kilométerre volt jelezve.
Az első 2 kilométer küzdelmes volt: nagy volt a tömeg, sokat kellett előzni, pocsolyákat kerülgetni, sárfoltokat felmérni, hogy bele merjek-e lépni, vagy kerüljem. Plusz volt egy kisebb emelkedő is az elején, ami meglepett, teljesen sík versenyre számítottam. Persze utána lejtő is volt. Bár a GPS mizéria miatt bizonytalan vagyok kicsit, az első fél kilométert 4:50 felett, majd a következőt 4:45 körül, a harmadik felet pedig 4:40 körül futottam. Ekkor gondolkoztam, hogy kicsit visszaveszek, hogy tartsam a megálmodott 4:50-et az első félben, de egyrészt nem mertem, mert nem tudtam, hogy mennyire voltam lassú az elején a tömeg miatt, ráadásul valahol itt jött a lejtő is, ami a sebességben segített. A másfeledik kilométertől a 3. végéig 4:20-szal futottam (néha 4:15-tel).
Ekkor viszont tudatosan visszavettem, bár nem sokat, 4:35-4:30 közé, aztán a féltáv felé közeledve előbb valamilyen fedett rész alatt, majd a csarnokon áthaladva is elment a jel – de az adatok alapján az 5. kilométert valószínűleg 4:30 körül futottam. Ez azt jelenteti, hogy a számolásaim (és a részleges GPS adatok) alapján az első 5 kilométert 22:40 alatt tettem meg, amit visszaigazol a verseny hivatalos eredménymérése. Ez 4:32-es átlag tempónak felel meg, ami nagyon nem a tervezett 4:50. Ami érdekes, hogy a kisebb visszavételek miatt így is úgy éreztem, hogy spóroltam, azaz meg tudom nyomni a második öt kilométert.
Viszont az nem úgy kezdődött, ahogy én elterveztem: egy bár aránylag enyhe, de jó hosszú emelkedő jött az Albertirsai úton. A csarnokon átfutva volt egy jó gyors pár száz méterem (biztos a hangulat miatt), valahol 4:20 körül (persze itt megint nem volt GPS jel), aztán viszont jött az emelkedő, kb 500 méter és 4:40-es tempó. Ennek is megvolt a napos oldala, ugyanis visszafele is ott kellett futni, enyhe lejtőn, aminek meg is lett az eredménye a következő egy kilométert 4:23 körül sikerült futnom.
Ezután már csak sík terep volt és 3 kilométer vissza. Lelkiekben korábban arra készültem, hogy majd itt lépek oda egy kicsit jobban, de ez nem nagyon jött össze, a következő kétszer fél kilométer 4:30 és 4:25 lett. Fejben egy kicsit itt volt a holtpont is. Ez egy olyan szakasz volt, ahol egy jó kilométeren szembe jött az élmezőny. Láttam, hogy néhányan vannak csak, azaz magamhoz képest valahol az elején lehetek. Valahol 8 kilométernél volt a fordító, ott láttam, hogy a ritkás élmezőny után nem sokkal előttem fut egy 8-10 főből álló boly, csak 40-50 méterre tőlem. Ekkor döntöttem el, hogy őket mindenképpen megelőzőm, egyrészt mert belátható távolságon belül voltak, másrészt a helyezésekért (ami persze nettó időnél nem számít, de hát azért mégis verseny volt). 🙂
Bár úgy éreztem, hogy nagyon nekiindultam, de csak pár másodpercet faragtam az időmből. A hátralévő két kilométer háromnegyedét 4:20-as kilométerátlagban futottam. Ez persze csak néhány másodperc az előtte lévő kilométerek 4:25-4:30-as idejéhez képest, de azért nagyon jó érzés volt, hogy tudok gyorsítani. És sikerült is utolérnem a kisebb csoportot, majd szép lassan egyesével megelőzni őket. Az utolsó fél kilométert még inkább megnyomtam – persze már nagyon a halálomon voltam, de úgy voltam vele, hogy mindjárt vége, nincs mire tartalékolni – és futottam egy utolsó 4:15-ös kilométerátlagú 500 métert.
Mikor beértem 45:35-öt mutatott az óra, és én olyan boldog voltam ettől, hogy eszembe sem jutott, hogy ez a bruttó idő, és az igazi nettó időm még ennél is jobb. 🙂 Ez csak percekkel később esett le, amikor az sms-t néztem és nem értettem. Azt hittem valaki másnak az idejét küldték el nekem. Aztán persze beugrott! 🙂
És a legjobb, hogy 25. lettem 391 férfi indulóból! Tudom, nem nagy szám, meg soha nem leszek az első 10-ben egy ilyen kisebb versenyen sem, de azért full amatőrként, kvázi koca-futóként ez azért nem rossz eredmény! 🙂 (A teljes mezőnyben 949 indulóból 27. lettem.)
