A vasárnapi Spar Maraton Fesztivál 10 kilométeres távja alatt többször is volt időm elgondolkodni azon, hogy vajon miért is jó elindulni egy versenyen. Miben jobb egy futóverseny egy sima edzésnél, és mi az, amiben inkább rosszabb? A lista természetesen teljesen szubjektív, kizárólag az én véleményem és megélésem türközi. 🙂
A futóverseny előnyei
Hangulat
Ezt nyilván nem kell túl mélyen elemezni, rám nagyon pozitív hatással volt. A felvezető műsor, a zene, a szurkolók a pálya szélén, a tömeg, a lezárt városon át futni mind olyan faktor, ami miatt szerintem érdemes versenyen elindulni. Lehet, hogy van akit zavar, nekem kifejezetten tetszenek ezek a körülmények, motiválnak. Igazság szerint meg is lepődtem, hogy milyen sok szurkoló van, spontán vagy kevésbé spontán zenekarok, dudák, DJ-k. Az út mellett szurkoló családomról már nem is beszélve. 🙂
Elég idő a bemelegítésre
Tudom, hogy ennek nem kéne verseny függőnek lenni, nálam valahogy egy kicsit mégis az. Edzések alkalmával nincs túl sok kedvem bemelegíteni. Persze tudom, hogy kell, csinálom is, de akár munka után késődélután, akár hétvégén reggel, igazából minél hamarabb futni szeretnék már. A versenyen ezzel szemben azért illik időben odaérkezni és jobb híján sokkal több időt töltöttem el bemelegítéssel, mint általában otthon, egy edzés előtt. Nem tudom, hogy ennek hatása-e, vagy az új cipőnek, de semmi problémám nem volt futás közben sem, illetve utána sem.
Versenyhelyzet
Engem feldob, hogy verseny van, hogy tudom másokhoz viszonyítani magam. Értem én, hogy a futóversenyen, főleg hosszú távfutásnál, illetve olyan amatőr szinten, ahol én vagyok, csak az számít, hogy beérjél, illetve csak magával versenyzik az ember. Mindenhol azt olvasom, hogy csak magamra figyeljek, fussam a saját tempóm. Ez logikailag rendben is van, és igen, tényleg fontos, hogy ne fussak gyorsabban, mint ahogy tudok, hiszen a saját célba érkezésem veszélyeztetem. Sőt, még az is feltűnt, hogy most már fesztiválnak hívják a hétvégi eseményeket és nem futóversenynek. 🙂 Mégis, nem tudok mit tenni, ha ez engem valamilyen szinten feldob. Az az igazság, hogy egy verseny nagyobb teljesítményre sarkall, mint egy edzés. Soha nem leszek versenyben helyezésekért, de mindig lesznek előttem futók, akiket érdemes utolérni. 🙂 Szerintem ez előny és nem hátrány.
Változatos pálya
Az eddig nem túl sok hétre visszanyúló edzési történetemben nem nagyon erőltettem meg magam változatos helyszínek tekintetében. Lementem a lakásból és futottam néhány kört a környéken. Van egy kör néhány háztömb körül ami nagyjából egy kilométer, azt szoktam sokszor lefutni. Nem túl izgalmas, cserébe kiszámítható. Nos, ehhez képest a verseny igazi felüdülés volt. Nem csak azért, mert egyébként a futók elől elzárt utcákon lehetett futni, hanem mert eleve más volt, mint ahol – idő szűkében – én futni szoktam.
Hétvége faktor
Utoljára, de talán nem utolsóképpen nekem nagyon nagy élmény volt a verseny, segített feltöltődni a következő hetek edzésére. Valahogy úgy tudnám megfogalmazni, hogy olyan volt, mint a hétvége egy héten. A sok szürke hétköznap (edzések) után kell egy kis kikapcsolódás (verseny), ami segít, átlendít a rá következő hétköznapokra (további edzések).
A futóverseny hátrányai
Tömeg
Hát igen, ami a hangulat oldalon előny, az a konkrét futás szempontjából inkább hátrány. Lehet, hogy alulbecsültem magam és túl hátulról indultam, de van egy olyan érzésem, hogy előrébb sem lett volna sokk jobb a helyzet. Sokan voltunk, és tömegben nehéz egyenletes tempót futni. Folyamatosan figyelni kell, hogy ki van előtted, körülötted, előre gondolkozni pár lépést. Bármilyen tempóban is futottam, előbb-utóbb utolértem valakit, aki mögé vagy beragadsz egy leheletnyivel lassabb tempóban, mint ahogy neked kényelmes lenne, vagy meg kell előznöd, amihez megint csak gondolkodni kell, hogy mikor, merre, hogyan. Amennyire a versenyhelyzet segített javítani az időeredményemen, a tömeg valószínűleg inkább rontott rajta. Egy edzésen, jellemzően üres terepen nincsen ilyen hátráltató körülmény, tudsz a saját tempódban futni. Igaz, versenyhelyzet sincs, ami fokozná a teljesítményt.
Szabadidő
Nyilván egy rövid bemelegítés után lemenni néhány kilométert futni sokkal rövidebb idő, mint egy versenyre kilátogatni, még akkor is, ha történetesen közel volt a lakóhelyemhez. 9:30-kor indultam és 11:45-re értem haza, ami csak két és negyed óra. Nem sok, de azért több, mint egy egy órás futás a közelben. És akkor a következő verseny a Balatonnál lesz, ami azért nem a szomszéd.
Nincs idő gondolkodni
Edzés közben, az üres utcákon, az “unalmas” köröket futva van idő bármit végiggondolni. Mi történt aznap, mit fogok este vagy másnap csinálni, milyen elintéznivalóim vannak, milyen legyen az edzésterv, és még millió kérdés. Jó kikapcsolódni, jó olyanokon gondolkodni, amire egyébként munka közben vagy otthon nem jut idő. Hát, a verseny során sem jut idő. Ott jobban figyeltem a tempómra, a pályára, a futótársakra, a frissítő pontokra. Ott végig a futásra, magára figyeltem. Ez persze teljesen rendben van egy-egy versenyen, de én azért szeretem az edzések nyújtotta lehetőséget a dolgok átgondolására.
Mint látható, sokkal több előnyét, mint hátrányát éreztem a versenynek, így szinten biztos, hogy minél többre el fogok menni, mert egyszerűen jól éreztem magam rajta. Plusz tényleg adnak egy kis változatosságot, motivációt, megtörik a felkészülés hosszú heteit.
