Sorsolás után

Eltelt három nap, mire lett annyi időm, hogy megírjam ezt a bejegyzést. Szerdán volt a New York Maraton sorsolása, egész pontosan szerda reggel kilenctől egész napon át az éjszaka közepéig, sőt, valahogy hajnali háromig.

Az már nem hír, hogy nem sorsoltak ki. 🙂 Amiről írni akarok, az inkább az érzéseim, hogy hogyan éltem meg ezt a pár napot, illetve, hogy hogyan tovább.

Szerdán napközben a munka miatt szerencsére nem nagyon volt időm a sorsolással foglalkozni. Csak annyira futotta, hogy kiderült néhágy apróság a sorsolással kapcsolatban., Például, hogy nem azzal a bankkártyával regisztráltam, amiről feleségem sms-t kap, így arra hiába fogok várni, hogy majd ő szól. Majd az is kiderült (Facebook posztokat olvasgatva), hogy emailt csak a sorsolása végén küldenek egyszerre mindenkinek, arra is hiába várok. Délután az is kiderült, hogy először a pénzt vonják le a számládról, a NYRR oldalán a státuszt csak sokkal később frissítik.

Estére, mire hazaértem, kiderült, hogy az online bankom kell figyelni, hogy megjelenik-e rajta a terhelés. Azért az este elég lassan telt, 10 percenként nézegettem, hogy esetleg levonták-e már a nevezési díjat. Jobb volt napközben, amíg munkával telt az idő. 🙂 Még éjszaka is felébredtem, egyszer-kétszer, de hiába nézegettem, nem volt terhelés. Mondjuk akkor még azt írták a NYC Marathon Facebook oldalán, hogy tart a sorsolás. Aztán reggel már a szomorú email várt, hogy nem jártam szerencsével.

Ahogy sokan mások sem. Én tényleg sokaknak nagyon drukkoltam, akiket elsősorban ismeretlenül is ismerek a Facebook oldalról. Nyert egy-két ember, de a többség, akikért szorítottam, nem. Magamon kívül, őket is ugyanúgy sajnáltam. Persze jó lett volna nyerni, sok dologban leegyszerűsítette volna a szervezést, az anyagiakról nem is beszélve. Az egyetlen dolog, amiért talán nem bánom, az az, hogy így egy kicsit hitelesebb, hogy tényleg döntés (és persze pénz) kérdése a részvétel. Ha kisorsolnak, akkor szerencsés lettem volna, “úgy könnyű”, mondhatná bárki. Így egy fokkal nehezebb, hogy ugyanúgy meg kell küzdenem az indulási jogért, mint bárki másnak, aki nem volt szerencsés. Azért persze nyerhettem volna… 🙂

Érdekes, hogy csak egy rövid ideig voltam csalódott. Talán azért, mert mégis csak 85% esély erre a forgatókönyvre volt, és lelkiekben már készültem arra, hogy ITP-n, azaz utazási irodán keresztül kell majd indulási jogot szereznem. Nem hiába leveleztem már egy tucat irodával február folyamán, hogy felmérjem a lehetőségeket.

Amit még látok, éreztem, hogy a sorsolás után beindult az élet. Akik nyertek, azok azért szervezkednek, akik pedig nem, de még nem adták fel, hogy ott lehessenek (hozzám hasonlóan), azok pedig azért. Mindenki szállást, repjegyet, nevezési jogot néz, keres. Kutatjuk a legjobb opciókat.

Kiderült, hogy egyik ismerősöm, akivel még egy 2013-as venezuelai túrán ismerkedtünk meg, nyert a sorsoláson. Őszintén megörültem neki, remélem el tud jönni, jó lenne olyannal is futni, akit régebbről ismerek. Persze tudok még néhány nyertesről, és örülök neki, jó volt látni, hogy magyarokat is kisorsoltak.

Az alábbi képet Waller Gabriellától kaptam, aki tavaly ott volt New York-ban:

Sorsolás adatok
2018-as statisztika

Ez alapján látszik, hogy folytatódott a trend, idén is többen jelentkeztek, mint tavaly, most már többen, mint 105 ezren. És míg 2017-ben a jelentkezők 16.5%-a nyert indulási jogot, idén már csak 14.9%-a. Szóval évről évre csökken az esélye annak, hogy sorsolással be lehet kerülni. Persze ettől még lehet szerencsésnek lenni, de nem volt rossz ötlet B tervvel készülni.

Az elmúlt 2-3 nap sok-sok levelezéssel és egyeztetéssel telt az utazási irodákkal. Egy kicsit speciális helyzetben vagyok másokhoz képest, hiszen nekem repjegyem és szállásom van, csak indulási jog kéne. Persze ilyet magában nem nagyon adnak, de nekem az a célom, hogy minél kevesebb éjszakára, minél olcsóbban találjak egy csomagot. Vannak opciók, lehetőségek, biztos vagyok benne, hogy ott leszek New York-ban, november 4-én.

Létrehoztunk egy Facebook csoportot is, ahol többen keressük a legjobb, legolcsóbb opciót. Jó lenne ha minél többen mennénk. De az ITP-kkel folytatott levelezésekről majd a következő posztban.

2 hozzászólás “Sorsolás után” bejegyzéshez

  1. Szállás nélkül nem adnak jogot. Ezért vannak 2-3 éjszakás csomagok, olcsóbb hotelekbe is. Tavaly így voltam egy itthoni irodán keresztül, úgy tudom egyedül nekik van ilyen joguk/kapcsolatuk itthon.
    Már meg volt mindenem, de nem sorsoltak ki, majd véletlenül bukkantam rá a lehetőségre. 1800 eurót fizettem, de megérte! Azt hiszem idén is indulok így, legalább a szállást idén nem pazarlom el 🙂
    Sok sikert mindnekinek!

  2. Köszi Ádám az infókat!
    Van két magyar iroda is, akitől lehet itthon csomagot venni, de mindketten külföldi irodától veszik, mert itthon senkinek nincs közvetlen joga erre. Így lehet nyugodtan külföldi irodáknál is nézelődni, és persze sok mindentől függ, de 1000-1200 euró körül már teljesen normális ajánlatok vannak.
    A Facebook oldalunkon van egy csoport, ha gondolod, csatlakozz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük