2020-as évértékelő, 2021-es célkitűzések

Idén is nehezen akart megszületni ez a bejegyzés, bár összességében jobb vagyok, mint tavaly, mert akkor január 25-én írtam meg a 2019-es évértékelőt, 2020-as célokat. Nem csoda, hogy nehezen vettem rá magam, hiszen 2020-ban futás szempontjából kevés értékelhető dolog történt velem, és 2021-nek sem éppen a legnagyobb optimizmussal és legjobb formában vágok neki.

Visszatekintés 2020-ra

Bár a Covid-19 már március legelején keresztül húzta nekem is az egész évem, azért a történelmi hűség kedvéért leírom, hogy mik voltak (lettek volna) a céljaim a tavalyi évre, eredetileg:

  • 10 kilométer: 40 percen belül,
  • Félmaraton: 1 óra 30 percen belül,
  • Maraton: 3 óra 20 percen belül,
  • Egyebek: Ultrabalaton (75 km), 100 mile of Istria (67 km), Salomon Ultra Trail (53 km) – lefutni. Szénás kör 3 órán belül.

A fenti célokhoz az alábbi versenyek tartoztak (volna):

  • Február 9: Kaposvár, félmaraton
  • Március 1: Tokió Maraton
  • Április 5: Vivicitta (?)
  • Április 17: 100 miles of Istria, Green Course, 67 km
  • Május 14: UltraBalaton, 3 fős csapatban
  • Május 31: UTH, Szentendre Trail, 55 km
  • Ősszel: New York Maraton (ha összejön sorsolással), Athén vagy Budapest

A célokból szinte semmi, a versenyekből csak a február 9-i kaposvári félmaraton valósult meg, illetve az UltraBalaton, tavasz helyett ősszel. Ehhez nincs mit sokat hozzátenni, a legtöbb verseny konkrétan elmaradt. Bár a telet végig edzettem, februárban nagyon vártam a Tokió Maratont, de azt végül 3-4 héttel a rajt előtt lefújták. Ennek ellenére elutaztunk Japánba, ami nagyon jó döntés volt, mert így legalább előre hoztuk és megvolt a 2020-as nyaralásunk. De futás szempontjából sajnos elmaradt az a verseny, amire azért sokat készültem.

Kyoto – Japán

Március végétől Magyarországon is bedurrant a járvány, és nekem ez munka szempontjából is a legrosszabbat hozta, ami a mennyiséget illeti. Mivel a cég ahol dolgozom, része a koronavírus tesztek gyártását ellátó egyik cégcsoportnak, mi is napi 14-16 órában dolgoztunk, hogy kielégítsük a tesztek iránti igényt. Emiatt az edzésekkel is leálltam, bár tavasszal és nyár elején legalább hétvégente rendszeresen eljártam egy-egy hosszabb terepfutásra. Sőt, még versenyeken is voltam, ebből az egyik legjobb élmény, amit komolyan is vettem és meg is nyomtam, az a Verőce Éjszakai Trail volt. Nagyon jó élmény volt, szuper kis terepfutó verseny.

Verője Éjszaka Trail

Augusztusban visszaálltam néhány hétre edzeni, de szeptember elejétől újra nagyüzemben ment a munka, újra elmaradtak a futások, sőt, egy idő után már a hétvégiek is. Azóta jó ha egyszer egy héten elmegyek futni, vagy hívjuk inkább kocogásnak. Nincs kifogás, továbbra is vallom, hogy mindenkinek arra van ideje, amire akarja. Nekem most a munka, és utána a család (és a pihenés) a legfontosabb.

Tervek, célok 2021-re

Nincsenek… Várom, hogy vége legyen a jelenlegi helyzetnek, csillapodjon, megszűnjön a járvány, újra lehessen futni és utazni, a munka is visszatérjen a normális kerékvágásba. Ősszel még reménykedtem benne, hogy ez hamarosan megtörténhet, de az az igazság, hogy most annak adok nagyobb esélyt, hogy ez az állapot idén őszig, de talán még tovább is fennmarad. Nem fog néhány hét alatt megváltozni. Emiatt arra sem számítok, hogy egyhamar lesznek újra versenyek, lehetne újra utazni.

Beneveztünk idén is a 7 fős UltraBalaton csapattal a versenyre. Illetve van egy élő nevezésem a tavaszról október 3-ra halasztott London Maratonra. Ez utóbbi elég távol van még annyira az időben, hogy akár reálisan meg is rendezhetik. Az más kérdés, hogy a felkészülésem mikor tudom megkezdeni rá, de ha lesz, mindenképpen szeretnék elmenni rá és teljesíteni, még ha 3 óra 30 perc alá kerülni biztosan nem is fogok. Örülhetek, ha teljesítem majd. De jó is lenne azért!

A fenti két versenyen kívül az UTH-ra van még nevezésem, és persze ha olyan lesz a helyzet, hogy tudok rendszeresebben futni, akkor biztos újra beszippant ez a világ és több versenyre is elmegyek majd, hogy az éppen aktuális formámból kihozzam a legtöbbet. De ennél nagyobb, vagy konkrétabb elvárásaim nincsenek 2021-re. Bízom benne, hogy a 2022 tavaszára kért Tokió Maraton indulásom már normál körülények között, felkészülve, PB-t futni tervezve jön majd el.

Mindenkinek kitartást kívánok 2021-re és sok jó futást, aki teheti, menjen, élvezze ezt a csodálatos sportot! Remélem én is minél hamarabb rendszeresen tehetem majd ezt!

Na jó, ez durva volt… UTT 30+ km 30+ fokban… Egész megszépült már az emlék így télen visszagondolva rá. 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük