A maratoni futócipőm

Tegnap részben hirtelen felindulásból vettem egy új futócipőt, mégpedig azt, amelyikben a berlini és a New York-i maratont is futni fogom. Azért csak részben, mert azt tudtam, hogy még a berlini maraton előtt veszek egy új cipőt, csak azt nem, hogy mikor. Hát tegnap jött el a pillanat, főleg annak köszönhetően, hogy eszembe jutott, hogy este lesz egy rövid átmozgató futásom, ami tökéletes egy új cipő bejáratásához.

Ez már a harmadik cipőm lesz, az elsőt még tavaly októberben vettem (Saucony Guide 10), a másodikat idén tavasszal (ASICS GT-1000 6-os). Miért vettem most egy harmadikat is? Ennek két oka is volt.

Futóciőim
Az eddigi három cipőm: Saucony, Asics és újra Saucony.

Az első ok az volt, hogy az egész felkészülés elején megfogadtam, hogy betartom azt az íratlan szabályt, hogy a cipőt évente, vagy maximum 800-1000 kilométer megtétele után cserélni kell. Tudom, hogy van aki több ezer kilométert fut egy cipőben és azzal is tisztában vagyok, hogy a szabály biztos félig csak marketing, hogy minél több cipőt vegyünk, de úgy voltam vele, hogy ne ezen múljon a maratonom. Az első cipőmet 950 km után cseréltem. A mostaniban csak 600 km volt, de úgy számoltam, hogy a maratonig meglesz 950 km is, a maratonnal együtt már majdnem 1000. Nem akartam egy 950 kilométeres cipőben maratont futni, és hát kell idő, amíg bejáratom.

A második ok egy kicsit talán fontosabb. Nem annyira jött be ez a második, Asics cipő. Az elején olyan jó stabilnak tűnt, de ahogy teltek a futások inkább nehéznek éreztem. Valamiért a jobb talpam sokszor fájt kicsit benne – persze nem tudtam és most sem tudom biztosan, hogy a cipő miatt, de tény, hogy előtte az első cipőmben soha nem volt ilyen gondom. És valahogy egy nagyon kicsit szűk is volt elől. A mérete elvileg jó (44.5), de mégis a lábujjaim elejének kicsit kevés volt a hely. Egy szó mint száz, a lényeg, hogy nem szerettem benne futni.

Harmadik futócipőm
Saucony Guide ISO Everun

Az első két cipőmet a Spuri Futóboltban vettem. Már akkor is írtam, hogy ennek egy nagyon egyszerű oka volt: a Váci úti boltjuk volt a legközelebbi futócipő bolt hozzám. Bár elégedett voltam velük, eldöntöttem, hogy kipróbálok egy másik boltot is. Most sem mentem messzire, a szintén közeli Maratonman Depo-ba mentem. Szemben az eddigi két alkalommal, most – azt hittem legalábbis – igazi profiként érkeztem. Határozottam mondtam, hogy mit szeretnék, 44 és feles stabil futócipőt. Eddig Saucony és Asics cipőm volt, de nem vagyok márkahű, ajánljon valamit. Az eladó kedves volt, kérdezte, hogy pontosan milyen cipőim voltak. Kiderült, hogy még nagyon nem vagyok profi. 🙂

Most megtudtam – nyilván rajtam kívül már mindenki tudta – hogy stabil cipőből is három fajta van, enyhe, közepes és erős, ezért kérdezte az eladó, hogy pontosan milyen cipőm volt. Szerencsére a Strava-ból elől tudtam varázsolni a konkrét típusokat. Kiderült, hogy a Saucony cipőm közepes volt, míg az Asics-om csak enyhe. Az eladó szerint simán lehet, hogy ettől fájt kicsit a talpam, én mondjuk nem tudom. De a lényeg, hogy közepeset ajánlott, és hozott egy Saucony és egy Asics közepes stabil cipőt. Mindkettőt felpróbáltam, nem volt kérdés, hogy a Saucony számomra sokkal kényelmesebb, az Asics nagyon furcsa érzés volt a lábamon… Kiderült, hogy csak fehérben van a méretem. Gondoltam miért ne, magamtól nem hiszem, hogy ezt választottam volna, de így legalább most már van egy fehér cipőm is. 🙂

Futócipő
Kíváncsi vagyok meddig marad ilyen szép fehér…? 🙂

Szóval újra Saucony-m van, most Guide ISO Everun típus. Este ki is próbáltam egy rövidebb, 40 perces, laza, átmozgató futással. Mintha mindig is ezt hordtam volna, teljesen kényelmes volt. Érzésre könnyebb is, mint az előző Asics cipőm, és tényleg jól néz ki. 🙂 Vasárnap egy keményebb edzésen, hosszabb távon is kipróbálom. Muszáj bejáratni, hat hét múlva már maratont fogok futni benne! 🙂

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük