Magyar utazásszervező

Október 4-én írtam az International Travel Partners működéséről. A Facebook oldalon Dren Norbitól kaptam egy tippet (ezúton is köszönöm), hogy van egy magyar utazási iroda is, a Pegazus, aki szintén szervez New York Maraton részvételi lehetőséget, biztos indulási joggal.

Azon nyomban fel is vettem velük a kapcsolatot emailben. Természetesen ez nem a reklám helye, de gyors választ kaptam, amiben korrekten és segítőkészen válaszoltak a kérdéseimre.

Szimpatikus volt, hogy egyből javasolták, hogy előbb mindenképpen várjam meg a tavaszi sorsolást, és csak akkor forduljak hozzájuk a biztos indulást jelentő csomag miatt, ha ott nem kerülnék be a szerencsések közé. Kérdésemre válaszolva megerősítették, hogy ők nem minősülnek ITP-nek (én sem láttam őket a hivatalos listán), valamelyik külföldi ITP partnerrel vannak kapcsolatban, rajtuk keresztül szerzik be az indulási jogokat.

Azt írták, hogy tavaly ők 950 dollárért kínálták a nevezési díjat, de remélik, illetve dolgoznak rajta, hogy idén kedvezőbb árral tudják ezt biztosítani. Konkrétumok majd csak február-március környékén lesznek. Ami számomra furcsa, bár persze ez pozitívum, hogy náluk lehet venni csak indulási jogot, azaz a repülőjegy és a szállás maradhat egyéni szervezésben. Persze tudnak benne segíteni, és kaptam is néhány tippet, hogy hol érdemes majd nézelődnöm, de nem kötelező.

Összefoglalva a lényeget: van még egy olyan opcióm a részvételre, ami eddig nem volt. Ez egy jóval drágább megoldás a nevezési díjat tekintve (950 USD szemben az egyik külföldi partnertől kapott 550 dolláros árral, illetve az egyébként 358 dolláros árral akkor, hogy ha a sorsoláson nyernék), viszont előnye, hogy nem kell hozzá kötelezően rajtuk keresztül szállást is foglalni, ami egyelőre a külföldi ajánlatokban elég drágának tűnik.

Persze részleteket mindenki csak 2018 elején tud majd mondani, és én is akkor fogom tudni alaposabban összehasonlítani a lehetőségeket. A március eleji sorsolást mindenképpen meg kell várnom, szóval nincs okom sietségre. Azt viszont jó tudni, hogy bőven van lehetőség akkor is, ha esetleg nem nyernék a sorsoláson.

Továbbra is csak azt tudom mondani, hogy biztosan ott leszek 2018. november 4-én New York-ban. 🙂

Az első időeredményért futás

Tegnap délután megint futottam. Igyekszem ráállni arra, hogy minden második nap fussak. Egész kipihent voltam, először nem volt sem izomlázam, sem enyhe fáradtságom. Szóval most nem volt nehéz elindulni. Már előre eldöntöttem, hogy most csak 5 kilométert fogok futni, azt viszont időre, megpróbálok végig 5:20-as kilométereket futni.

Az első kilométer túl jól is sikerült, 4:52-es idővel, ami eddig a leggyorsabb kilométerem. Meg is ijedtem, hogy ezt jól elrontottam, a végét biztosan nem fogom már bírni. Aztán persze bár lassultam, de végül egész jó és stabil kilométereket futottam, mind 5:15 alatt. Az 5 km átlag kilométer ideje végül 5:03 lett, ami sokkal-sokkal jobb, mint amit vártam magamtól.

Ami nagyon furcsa volt számomra az az ellentmondás, hogy hiába próbáltam, főleg az utolsó körben gyorsabban futni, egyszerűen nem igazán ment. Valahogy nem tudtam messzebbre vagy gyorsabban lépni, dinamikusabban mozogni. Viszont nem lettem hulla fáradt a végére, megint úgy hagytam abba, hogy egy kilométert minimum még biztos tudtam volna futni. Azaz maradt bennem energia, mégsem tudtam kiadni magamból. Olyan mintha lenne egy felső korlátom a sebességben. Pedig ma tényleg úgy voltam vele, hogy beleadok mindent és azt fogom érezni a végén, hogy itt a végem. Biztos ennek a jelenségnek is megvan az oka, csak nem értek hozzá. 🙂

A Facebook oldalamon kapott tanácsok alapján úgy döntöttem, hogy váltogatni fogom a rövidebb (5 km), de gyorsabb, és a hosszabb (8-10 km), de lassabb tempójú futásokat. Szóval lesz még bőven lehetőségem gyakorolni, hogy milyen gyorsan tudom lefutni az 5 kilométert, akár úgy is, hogy a végén tényleg azt érezzem, hogy most aztán tényleg nem maradt bennem több.

Felkészülés maratonra
Az első időre futott 5 km-em adatai

International Travel Partners

Célbaérő maratoni futó

Pár napja írtam már a New York Maraton nevezési nehézségeiről. Elég naív voltam, azt hittem, csak eldöntöm, hogy indulok és kész, csak regisztrálni kell. Hát ugye nem, a pár nappal ezelőtti bejegyzésben sorra vettem, hogy hogyan lehet egyáltalán nevezéshez jutni.

A legjobb és legolcsóbb megoldás az lenne, ha kisorsolnának. Az USA-n kívül 2016-ban (2017-es adatokat valamiért nem találtam…) több, mint 19 ezer jelentkezőből végül kb 4 és fél ezer szerencsés kapott indulási jogot, azaz kb a negyedük. Természetesen fogok nevezni a sorsolásra, és a 23% esély nem olyan kicsi, de azért erre biztos részvételt nem tudnék alapozni. Ebben az esetben egyébként 358 USD a nevezési díj (azért ez sem kevés, csak azért, hogy futhass) és persze magadnak kell szervezned az utazást, szállást, mindent.

A másik igazából reális opció (ha valaki nem akar több ezer dollárt jótékonysági szervezeteknek felajánlani és ezáltal indulási jogot kapni – és én nem akarok) az International Travel Partners opció. Erről még nem sokat tudtam pár napja, de azóta egy kicsit alaposabban utánanéztem, illetve jó pár partnerrel fel is vettem emailben a kapcsolatot.

A lényege ennek a rendszernek, hogy a legtöbb országban van egy-két olyan utazási iroda (jellemzően futóversenyekre specializálódott), akiknél egy New York Maraton csomagot lehet megvenni. A csomag tartalma a repjegy, szállás, félpanzió és persze a garantált maratoni regisztráció.

A garantált maratoni indulás tényleg jól hangzott, de mivel az árakról és feltételekről semmit nem tudtam, gondoltam utánakérdezek. Megnéztem az International Travel Partner-ek listáját. Rájöttem, hogy igazából szerencse, hogy Magyarországon nincs ilyen ITP iroda. Ha lenne, akkor nekem magyar állampolgárként csak rajtuk keresztül lenne lehetőségem utazni. Így viszont, mivel Magyarországon nincs iroda, lehetőségem van bármelyik külföldi iroda szervezésében mennem.

Írtam is a környékbeli országok irodáinak, illetve két irodának az Egyesült Királyságban. Megkérdeztem, hogy jól értem-e, hogy tényleg olyan egyszerű a folyamat, hogy “csak” veszek náluk egy utazási csomagot és akkor biztosan kapok indulási jogot. Illetve persze érdeklődtem az egyéb feltételekről, árakról is.

Még nem válaszolt mindenki, de többen már igen, ez alapján azért átlátom már a folyamatot. Mindenki azt írta, hogy mivel magyar vagyok, ezért intézzem magamnak a repülőjegyet, ők csak a szállást és az indulási jogot adják. Sajnos csak indulási jogot nem árulhatnak, minimum a szállást rajtuk keresztül kell intézni. Az indulási jog 550 USD. Ez drágább, mint ha a sorsoláson nyernék (akkor ugye 358 USD lenne), és persze egyébként sem olcsó, de végül a másfeles szorzó talán még elviselhető azért cserébe, hogy biztosan ott lehetek. Azért az első opció a sorolás marad persze.

A hotelekről most még túl sokat nem tudtak mondani. Az kiderült, hogy családtagokkal is lehet utazni és tudnak nekik szállást biztosítani. Egyetlen egy helyről kaptam árakat, azok az én nagyságrendemnek túl drágák. Azt még nem tudom, hogy ez egy általános tendencia, és az összes International Travel Partner ilyen árakon dolgozik (vagy azért mert ilyen drága New York, vagy azért mert kihasználják azokat a futókat, akik mindenképpen ott akarnak lenni, de nem nyertek a sorsoláson), vagy csak éppen ez az egy drágább árfekvésű.

Ez majd kiderül, legrosszabb esetben írok mind a több száz partnernek, aztán valaki, valahol csak tud olcsóbb áron szállást ajánlani. Az egyik oldalon láttam, hogy még nyáron is extra kedvezménnyel hirdettek maratoni csomagot, azaz talán nincs akkora kereslet rájuk és lehet alkudni az árakon.

Talán ebben a fázisban ez most mindegy is. Most úgy gondolom, hogy a megszerzett információk alapján van értelme edzeni, biztosan ott tudok lenni jövő novemberben a New York Maratonon. Van kb 23% esélyem a sorsoláson, ha pedig az nem jön össze, akkor ugyan drágábban, de az irreális jótékonysági programhoz képest azért sokkal reálisabb áron gyakorlatilag biztos részvételt lehet vásárolni.

A többit majd kiügyeskedem. 🙂

Harmadik futás

Ígértem, hogy nem írok majd minden egyes futásomról külön bejegyzést – ezt tartom is majd, csak itt az elején még újak az élmények, és talán másokat is érdekelhet, aki hasonló cipőben jár mint én, vagy jár majd, mint én.

Szóval tegnap délután, munka után futottam harmadszor. Valahogy most sem volt túl sok kedvem hozzá, éreztem is, hogy nem leszek csúcsformában, de hát ez volt a második futásom alkalmával is. Gondoltam majd elmúlik az első néhány száz méteren ez az érzés, mint legutóbb. Hát, nem múlt el…

Végig éreztem az első 1-2 kilométer során, hogy ezt most nagyon nem kívánom. Valahogy úgy mozogtam az elejétől kezdve, mint ahogy abbahagytam két nappal korábban, a hatodik kilométer végén. Fáradtan, nyúzottan, lassan. Bár az első kilométernek még jó ideje lett (5:15), a másodiktól már 5:40 körül, illetve afelett voltam. Nem is nagyon törtem magam, tényleg nem esett jól, egyszerűen csak túl akartam lenni rajta.

Aztán valahogy 4-5 kilométer környékén úgy könnyebb lett az egész. Továbbra sem lettem gyorsabb (bár valamiért a 6. kilométerre 5:15-öt mért az órám, de ezt nem tudom elhinni neki), de már nem esett olyan rosszul a futás. Vártam, hogy eljöjjön a vége, meglegyen ugyanúgy a hat kilométerem. Aztán mire odaértem, maradt bennem erő, energia. Úgy voltam vele, hogy akkor megint legyen eggyel több, futok hetet. És végül ment megint annyira, hogy a végén megint úgy éreztem, hogy 1-2 kilométert ha nagyon akarom, akkor még ráhúzhattam volna.

Persze nem akarok átesni a ló túloldalára, az első hetekben bőven elég lesz, ha kétnaponta lefutok 5-6-7 kilométert. Ugyanakkor azért vonz az a tudat, hogy úgy tűnik, hogy jobb edzettségi állapotban vagyok, mint gondoltam volna. Ebben nyilván segített a 2-3 hónapnyi kicsit intenzívebb konditermes edzés (bicikli, evezés) tavasszal, illetve a -14 kiló, amit év eleje óta leadtam, de azért egy kicsit akkor is meglepődtem.

Egyelőre gondolkodom, hogy fussak több kilométert (8-9-10-et), vagy inkább maradjak az 5-6 körül, és az intenzitásra, köridőre koncentráljak. Esetleg vegyítsem a kettőt? Vagy ne nagyon foglalkozzak ilyennek, simán fussak rendszeresen egy-két hónapig 5-6 kilométereket, normál iramban, aztán majd meglátom hogyan tovább?

iWatch futás adatok
A harmadik futásom adatai

 

Egy kis statisztika

Olvasgattam a korábbi évek New York Maratonjainak statisztikáit, és gondoltam készítek egy rövid kis összefoglalót a legérdekesebbekről.

Először is meglepődtem, hogy milyen sok nem amerikai vesz részt a versenyen. Valamiért azt hittem, hogy a többség (a résztvevők kétharmada, háromnegyede) az USA-ból érkezik, de mint kiderült, az arányuk még az 50%-ot sem éri el. Ez persze azért több, mint az összes európai résztvevő, de nem sokkal. Valamiért nem gondoltam volna ezt. A résztvevők kontinensenkénti és főbb országonkénti megoszlását a lenti ábra mutatja (melyet a The New York Times oldaláról kölcsönöztem).

New York maraton résztvevők
2015-ös NYC Maraton résztvevői megoszlása

Valószínűleg szintén a hiányos tudásomról árulkodik, de én azon is meglepődtem, hogy a New York Maratonon nem egy start van, hanem időben elnyújtva négy is. A résztvevők száma 2016-ban 52 ezer fő volt, akiket négy csoportba osztottak és 25 perces időközönként indították őket. Arról, hogy a négy csoport hogyan teljesítette a távot egy nagyon jó mozgó diagramot készített szintén a The New York Times, melyet a fenti kép fölötti linken meg tudtok nézni. Ott az is látszik egyébként, hogy a leglassabb futó 10 óra alatt teljesítette a távot.

Csupa meglepetés: ugyanúgy nem gondoltam volna, de a 2016-os 51 999 indulóból végül 51 394 be is ért a célba. Ez 98,8%-os arány, az én értelmezésemben szinte mindenki. Ez valószínűleg nem azt jelzi, hogy ennyire könnyű a maraton, hanem, hogy erre a maratonra (vagy úgy egyébként egy maratonra?) csak az megy el, aki szinte biztos benne, hogy teljesíteni fogja (azaz megfelelően felkészült előtte). Az indulók 58%-a férfi egyébként, és a legtöbb induló a 30-44 közötti korosztályból kerül ki (24 782 fő, kb 48%-a résztvevőknek). (Aki további részletekre kíváncsi, az kattintson ide).

A fent hivatkozott oldalon van egy lista arról is, hogy melyik országból pontosan hányan indultak. Magyarországból 2016-ban 53-an indultak, 37 férfi és 16 nő. Az nincs meg, hogy pontosan hányan értek be a célba közülük.

Még egy érdekesség. Biztos mindenki tudja, csak nekem volt váratlan, hogy a New York-i a legnagyobb (mármint legtöbb résztvevős) maraton a világon, nem is kicsit előzve a második helyezett párizsi versenyt. Innen is látszik, hogy én nem emiatt választottam ezt a versenyt, hanem maga a város miatt, de ez egy másik történet.

A legnagyobb 2016-os maratonok
A világ legnagyobb maratonjai

Edzéstervek

Persze nem álltam meg, hogy ne nézzem meg, hogy milyen edzés terveket ajánlanak a maratonhoz. Én szeretem a terveket, ha van valami struktúra, ezért biztos, hogy végül választok vagy készítek majd egyet. Egyelőre úgy voltam vele, hogy annyira az elején vagyok még, hogy pár hétig csak úgy futok. De azért nem árt tudni, hogy mire készüljek.

Több helyen is írták, hogy az kezdjen a felkészülésbe, aki 3-4 éve fut már viszonylag rendszeresen. Ettől ugye nem is lehetnék távolabb, ezért megörültem, hogy az egyik helyen csak 1 évet írtak. Nem mintha ez meglenne. 🙂 Mivel a legtöbb edzésterv 16-28 hetes, nekem pedig még több, mint egy évem (kb 56 hetem) van, ezért továbbra is úgy érzem, hogy van esélyem lefutni a maratont.

Elég sok oldalt megnéztem a Google segítségével, az alábbi relevánsnak tűnő edzés terveket találtam (linkek a címszavakra kattintva):

12 hetes

Az első 1-2 hét nem is tűnik olyan vészesnek, viszont most nekem nehéz azt elképzelnem, hogy kb egy hónap múlva már közel 20 kilométert tudnék futni. És mivel még bő egy évem van a versenyig, nincs is értelme 12 hétre koncentrálni.

16 hetes

Ez biztos nem az én edzéstervem. Bár egy hónappal hosszabb az előzőnél, de az első hónap végén közel 20, a második hónap végén közel 30 kilométert kell már futni. Ez sem tűnik túl hihetőnek számomra. Illetve a helyes megfogalmazás az, hogy az én edzettségi szintemhez képest ez az edzésterv túl komoly, valószínűleg lehetetlen kihívás lenne. 🙂

(13) – 20 hetes

Ez egy 13 hetes edzésterv, ami az oldalon leírt módszer szerint kibővíthető 20 hetesre. Ez kb 5 hónap, és csak a 2. hónap végére jut először 20 kilométer közelébe. Az első két hónap távjai egész reálisak, ebbe akár még bele is mernék kezdeni. Egy hátránya van, hogy a többi edzéstervvel ellentétben, itt elég sok napra esik futás, kevés a pihenő nap. Illetve eleve nincsenek benne speciális (iram vagy egyéb) futások, más sportok.

20 hetes

Ezt az oldalt hozta legelől a Google, biztos ez a legnépszerűbb, legtöbbet használt. 🙂 Igazából szimpatikus is, a hétvégi hosszú futásokat leszámítva teljesen reálisan teljesíthető távok vannak benne. Ez egy potenciális befutó edzésterv lehet nálam, persze némi módosítással.

25 hetes

Ez az első olyan edzésterv, ami nem kilométerekben, hanem időtartamokban gondolkodik. Percekben (és órákban) van megadva a napi futómennyiség. Ez az edzésterv is szimpatikus, bár ami furcsa, hogy itt az első hét is 45-50 perces futásokkal kezdődik, ami nekem még talán egy kicsit sok. Bár a tegnapi második futásra visszagondolva, nem biztos, hogy olyan lehetetlen.

26 hetes

Csak egy héttel hosszabb az előző edzéstervnél. Kilométerekben gondolkodik, hosszú hétvégi futásokkal, ahol már az első hétvégék is 12-15 kilométerek. Ettől még nagyon messze vagyok, de itt is igaz az, hogy jó pár hónapom van még arra, hogy ide eljussak és csak akkor kezdjek bele ebbe a 26 hetes edzéstervbe. Tetszik, mert egyszerű, áttekinthető.

28 hetes

A 26 heteshez nagyon hasonló, szintén 12-15 kilométeres hétvégi futásokkal már az elejétől, megspékelve egy Kékes csúcsfutással és egy félmaratonnal. Tetszik, mert átlátható, de a hétvégék teljesítéséhez még itt is sokat kell edzenem előtte.

43 hetes

Az előzőek után ez már egy extrém hosszú felkészülés, 43 hét az közel 10 hónap. Ebből a szempontból nekem pont ideális lenne. Ránézésre az első 3 hónap kb az, amire nekem szükségem van, heti 3 futással, 5-10 kilométerekkel. Van benne több verseny is (amiket persze aktualizálni kell majd a jövő évre), ami szintén szimpatikus, nekem szükséges lesz rájuk, hogy ne unjam halálra magam (nem az időeredmény miatt).

Konklúzió

Fogok készíteni egy saját, kb 52-56 hetes edzéstervet. Ez főleg a 43 hetesen fog alapulni, az utolsó 2-3 hónapba belekombinálva a 26-28 hetes edzésterveket. Ami fontos, hogy heti maximum 3-4 futás, speciális futásokkal kombinálva, lehetőleg más sportokkal is kiegészítve. Illetve minél több verseny, hogy izgalmasabb, motiválóbb legyen a felkészülés.

Maraton edzésterv
Minta edzésterv

A meglepő második futás

Nem fogok minden futásomról külön bejegyzést írni, de ez a második egész meglepő volt számomra, talán azt is mondhatom, hogy tanulságos.

Tegnap nem futottam, kicsit fájtak a lábaim is, inkább csak pihentem. Már tegnap eldöntöttem, hogy ma reggel futni fogok, megint 5 kilométert. Nem volt hozzá túl sok kedvem, még reggel is kitartott a lábfájás (amolyan izomláz szerű), kicsit hideg is volt. Illetve tartottam attól, hogy ha ma a térdem előbb kezd el fájni, akkor mihez kezdek majd.

Az első 2-300 méter nem is esett jól. De aztán valahogy bemelegedtem, nem esett olyan nehezemre a futás. Igyekeztem odafigyelni rá, hogy kiegyensúlyozottabban fussak. A cél az volt, hogy nagyjából tartsam a tegnap előtti futás 5:20-as kilométer átlagát, de úgy, hogy kb minden kilométeren ennyit fussak (és ne úgy, mint tegnap előtt, hogy az első km 4:54, míg az utolsó már 5:43). Ez persze az elején nem volt nehéz, hiszen ott csak lassabban kellett futnom. 🙂

A meglepő az volt, hogy egész jól bírtam az iramot. Olyannyira, hogy végül nem is a tervezett 5 kilométert futottam, hanem 6-ot, és még akkor is éreztem magamban az erőt, egy-két kilométert tudtam volna még futni, ha nagyon akartam volna. A kilométerátlag is jó lett, 5:21. És sokkal kiegyensúlyozottabb, a leggyorsabb 5:16, a leglassabb 5:28, ráadásul valahol a közepén, nem is az utolsó körben (amely 5:22 lett). Azaz nagyjából sikerült elérnem a kitűzött célt.

Vajon miért sikerült ilyen jól a második futás? Azért mert már egy alkalom után edzettebb lettem, azaz a testem máris hozzászokott valamennyire a futáshoz? Vagy a hűvösebb idő miatt? Olvastam, hogy elvileg hidegben jobban lehet futni. Esetleg azért, mert nem mentem magamhoz képest túl gyorsan az elején, és így kevésbé fáradtam el?

Már az is megfordult a fejemben, hogy akár még idén elmehetnék egy 10 kilométeres versenyre. Azért előtte még megvárom milyen lesz a következő két-három futásom.

iWatch futás adatok
A meglepő második futás adatai

Nevezési nehézségek

New York Run

Látszik, hogy még amatőr vagyok… 🙂

Szóval az nem úgy megy, hogy én csak úgy kitaláltam, hogy lefutom 2018-ban a New York maratont.

Egyelőre csak röviden tanulmányozva az esemény hivatalos oldalát úgy látszik a következő lehetőségeim vannak bekerülni a mezőnybe:

  • Szintidővel egy hivatalos maratonról (2 óra 55 perc): ez nyilván esélytelen, ez a profiknak szól.
  • Részvétel 9+1 New York közeli egyéb futóversenyen: ez pedig a helyieknek szól, én biztos nem fogok odautazni havonta.
  • Egy nem szerény összeget adományozva valamilyen jótékonysági szervezetnek, az ő nevükben futva.
  • International Travel Partners: majd minden országban (persze Magyarországot leszámítva) van egy-két partner, akik teljes utazási csomagot ajánlanak, repjeggyel, szállással, és persze indulási joggal.
  • Sorsolás: külön a New York-ban élőknek, amerikai állampolgároknak és külföldieknek.

Az első kettőt már kizártam. Továbbá nem szívesen fizetnék vagyonokat csak azért, hogy futhassak, bár elvileg ez is egy opció. Több száz szervezet van, néhányat megnéztem, elég meredekek az összegek (minimum kb 3.000 USD), de lehet, hogy vannak olyanok, amik olcsóbbak, vagy szintén sorsolást szerveznek. Ennek majd még utána kell járnom.

Az International Travel Partners opció kedvezőbbnek tűnik, repjeggyel, szállással együtt is jóval olcsóbb, mint a jótékonysági szervezeten keresztüli “belépő”. Ennek az a hátránya, hogy én családostul szeretnék menni, magunknak szervezve mindent. De ez legalább egy reális B terv.

A legjobb az lenne, ha a sorsolásról kerülnék be kvázi ingyen (a nevezési díjon kívül) a versenyre. A historikus adatok alapján a nemzetközi jelentkezők 23%-a tud így részt venni, tehát kb minden negyedik jelentkező. Ez nem is olyan rossz, mint gondoltam, bár erre azért nem venném meg előre a repülőjegyem. 🙂

Összefoglalva a fentieket, az indulás lehetőségeinek még sokkal jobban utána kell néznem. Egyébként pedig nem számít, hogy mik a feltételek, egy dologban biztos vagyok: én ott leszek 2018. november 4-én.

Referencia futás

Ma futottam 5 km-t, azzal a céllal, hogy lássam, érezzem, milyen hatással van rám. Ekkora távot (ami persze nem sok, a rendszeres futók nyilván megmosolyogják), szerintem minimum 10 éve nem futottam…

Iskolás éveim alatt viszonylag rendszeresen és sokat futottam. Jártam futó versenyekre is, de az igazi sportot abban az időben a napi több óra foci jelentette. Nem is volt gond a kondimmal. Foci tudásom nem volt éppen kiemelkedő, de 2-3 óra játék után azon kevesek közé tartoztam, akik még tudtak futni a pályán, ami ugye abban a sportban nem hátrány.

Több, mint 10 éve dolgozom, és ezzel együtt szép lassan a sport is eltűnt az életemből. Az idei év előtt évek óta nem mozogtam rendszeresen, nem futottam. Nagyobbik fiam, Bálint, lassan 6 éves, Hédi 4 múlt, Ádám másfél éves. Amióta családunk van, igazi apuka pocakkal is büszkélkedhettem. 🙂

Évek óta minden év elején megfogadtam, hogy lefogyok és elkezdek sportolni, de valahogy sohasem sikerült. Idén tavasszal viszont sikerült. Erről majd egy későbbi bejegyzésben, a lényeg, hogy idén már 14 kilót fogytam, és tavasszal, ha nem is rendszeresen, de viszonylag sokszor futottam 3-4 kilométereket. Nyáron már csak egyszer-kétszer, azóta pedig nem.

Ezért is voltam kíváncsi arra, hogy vajon mennyit bírok és milyen idővel. Végül 5 km volt a táv, amit ma megtettem, az idő pedig 27:04, ami 5:24-es km átlagot jelent. Azért az látszik, hogy amíg az első kilométert 4:54 alatt futottam, a következőket 5:21, 5:34, 5:38 alatt, míg az utolsóhoz már 5:43 kellett.

Érzésre tudtam volna még futni 1-2 kilométert, persze biztosan még egyre lassabban. De ez lett volna a maximum, ami ma benne volt, a 10 kilométer biztosan nem ment volna. Amiért nem futottam tovább (azon kívül, hogy az 5 km-t céloztam meg), hogy elkezdett fájni a bal térdem. Persze aszfalton futottam, járdán, szóval nem olyan meglepő. Annyiban azért mégis, hogy ilyen még nem volt velem, vagy legalábbis nem nagyon emlékszem rá. Még nem tudom ez hogyan fog változni, ha többet szeretnék majd futni.

Szóval ez a mai helyzet, akkor, amikor eldöntöttem, hogy lefutom a New York maratont. Van hova fejlődni…

Első futásom eredménye
Referencia futásom eredménye